Hosszú érvelést tett közzé Kuti Zsolt monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős, valamint Baksay Gergely az MNB elemzésekért felelős ügyvezető igazgatói a vállalkozói érdekképviseletektől érkező kritikákra, hogy a magas kamatok fenntartásával a központi bank elfojtja a növekedést. Mint írják: az infláció a valódi probléma a gazdaságban, ezt pedig szigorú monetáris környezet nélkül nem lehet kezelni.
Lassan egy éve annak, hogy a forint szabadesését kellett megfékeznie egy 500 bázispontos vészkamatemeléssel az MNB-nek. Objektíven nézve akkor egy árfolyamválság küszöbén voltunk, ami akár államcsőd felé is vezethetett volna, ha nem megfelelően kezelik – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) vándorgyűlésére rögzített beszélgetésben, melyet Madár István, a Portfolio vezető elemzője moderált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy az adósságkezelés a következő években is kihívások elé néz, nehéz egyensúlyozni a lakossági állampapírok és a devizakötvények között.
A negatív jegybanki saját tőke önmagában nem jelent korlátot a monetáris politika vitelében a Magyar Nemzeti Bank szerint, így várhatóan ebbe az irányba lépnek majd tovább, hogy feloldják azt a problémát, hogy a jegybank tavaly több mint 400 milliárd forintos mínusszal zárta az évet, amelyet a költségvetésnek kellene kipótolnia, míg az idei 1500-2000 milliárdra várható mínusz is a büdzsét terheli majd. Igaz, öt évre elosztva.
Ma megjelent a Magyar Nemzeti bank friss inflációs jelentése, ami új előrejelzéseket közöl a magyar gazdaságra. A részletes dokumentumot sajtótájékoztató keretében mutatták be Balatoni András és Kuti Zsolt igazgatók. A növekedési kilátásokon összességében nem változtatott a jegybank, a nyomott belső folyamatok mellett a külső környezet támogatása alakítja a gazdaság fejlődését. Az infláció az elmúlt hónapokban végre a régiós mintának megfelelő volt, ugyanakkor az MNB szerint a banki és kommunikációs szolgáltatások visszatekintő alapú díjemeléseinek jogossága megkérdőjelezhető.
A világban a dezinflációs korszak véget ért, és a jegybankok korábban jól működő eszközei sem olyan hatékonyak az energiaválságban, mint a megelőző években - hangzott el a szegedi közgazdász vándorgyűlés monetáris politikáról szóló kerekasztal beszélgetésén. Nagy kérdés, hogy a jegybankoknak mennyire kellene beavatkoznia az energiapiacok működésébe, ami néhány éve meg abszurd gondolatnak tűnt volna, most viszont a stabilitási szempontok alapján lenne benne ráció.
Ma rendkívüli, 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank, ennek kapcsán pedig Virág Barnabás alelnök és Kuti Zsolt ügyvezető igazgató tartott háttérbeszélgetést. A tájékoztatón elhangzott:
- A jegybank június végén emeli az inflációs prognózisát.
- A rendkívüli kamatemelés magasabb kamatpályát jelent.
- Ősszel érhet csúcsra az infláció, és legalább őszig tart a jegybank "kiszámítható és folyamatos" szigorító politikája.
- A jegybank új tenderrel is igyekszik a swap-piacon érvényesíteni a kamatemelést, ezzel is elejét véve a negyedév végi, rendszeresen megjelenő forintgyengülést.
- A tegnap jelentős kamatemelést végrehajtó Fed kamatpolitikája az egyik olyan fontos tényező, amit az MNB figyelembe vesz a döntéseinél.
- A 400-as euró kapcsán Virág Barnabás elmondta, hogy a jegybank döntéseit nem egy gazdasági paraméter napi állapota befolyásolja, de a piaci trendek veszélyeztették az inflációs folyamatokat, ezért is volt szükség a mai szigorításra.
- Az idén az átlagos GDP-növekedés még elérheti az 5%-ot is, de 2023 "karakteresen más év lehet".
Az előzetes adatok szerint 2021-ben mintegy 50-60 milliárd forintos vesztesége lehetett az MNB-nek, azonban ez az idén még nem ró terhet a költségvetésre – mondta a Portfolionak adott interjúban Kuti Zsolt, a jegybank monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója. A tavaly elért 7,1 százalékos magyar növekedésben nagy szerepe volt az MNB válságkezelő programjainak. Míg a kedvezők konstrukciók előnyeiből a gazdasági szereplők széles köre részesült, addig a válságkezelés és az infláció elleni küzdelem költségei jórészt a jegybanknál koncentrálódnak. Utóbbi az idén már százmilliárdos nagyságrendű lehet. Mindezek miatt 2023-tól tőkepótlásra szorulhat a jegybank. Kuti Zsolt szerint a szomszédban dúló háború miatt erőteljesebb kihívást jelent az infláció elleni harc, de készek addig folytatni a monetáris politika szigorítását, amíg el nem érik a céljukat.
A héten a Monetáris Tanács a monetáris kondíciók óvatos finomhangolásáról döntött: kamatkondíciói változatlanul tartása mellett 100 milliárd forinttal emelte meg a következő negyedévre megcélzott kiszorított likviditás mennyiségét. Emellett a tanács jelezte, hogy monetáris politikáját a jövőben is óvatos és adatvezérelt megközelítés jellemzi. Az MNB szakértőinek írása a döntés hátterében meghúzódó inflációs folyamatokat és a lépés indoklását mutatja be.
A Magyar Nemzeti Bank 2013 óta folyamatosan nyereséges volt, amelyben fontos szerepet töltött be a jegybanki kamateredmény javulása. A kamateredményben bekövetkezett változást jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben éves szinten közel 370 milliárd forintot fizetett ki az MNB a döntően banki forrásaira, addig 2017-ben a forint kamatráfordítás már nem érte el a 15 milliárd forintot. A nettó kamateredmény jelentős javulásához a monetáris politikai fordulat keretében historikus mélypontra csökkenő alapkamat, valamint az MNB programjainak és a mérleg átalakulásának köszönhetően csökkenő sterilizációs állomány egyaránt hozzájárult.
Az MNB mérlegének szűkülése, a forrásoldali tételek átrendeződése, illetve a készpénz mérlegen belüli arányának emelkedése együttesen azt eredményezték, hogy a MNB mérleg forrásoldalán csökkent a kamatérzékeny tételek aránya. Ennek következében a hozamváltozás összességében nagyobb hatással van az MNB mérlegének eszközoldalára, mint a forrásoldalára. Így az MNB kamatkiadásai már jóval kevésbé érzékenyek a kamatok változására, mint a kamatbevételek, ami több mint ellensúlyozza a hosszú kamatcsere-ügyletekkel vállalt kamatkockázatot. A sterilizációs állomány további csökkenése ezt a tendenciát tovább erősíti, de fontos hangsúlyozni, hogy a kamateredmény javulásához nincs szükség arra, hogy a bankrendszer aktív oldalra álljon át.
Az elmúlt 5 évben a lakossági állampapírok iránti jelentős keresletnek és a jegybanki Önfinanszírozási program támogatásának köszönhetően az államadósságon belül a devizaarány a 2011. évi végi rendkívül magas 50 százalékról 2016-ban 25 százalékra csökkent. Ezzel összhangban a külföldiek tulajdoni hányada is érdemben, 67 százalékról 40 százalék alá mérséklődött. A külső sérülékenység javulásán keresztül ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország adósminősítése mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került, valamint hozzájárult a rekord-alacsony állampapír-piaci hozamok eléréséhez. Nemzetközi összevetésben azonban az elmúlt évek dinamikus csökkenése ellenére is magas hazánkban a költségvetés devizaadósságának aránya, ezért fontos annak további mérséklése. Ezzel ellentétes lenne egy jelentős piaci devizakötvény kibocsátás, amely növelné a sérülékenységet, miközben érdemi előnyökkel nem járna. Ennek alapján helyes az elmúlt években követett, forint finanszírozásra épülő stratégia, amely csak akkor fordulna jelentős devizakötvény kibocsátáshoz, ha a forint papírok iránti kereslet változása ezt szükségessé teszi.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint összejöhet idén a három százalék körüli éves növekedés - mondta a Magyar Hírlapnak Kuti Zsolt, a jegybank igazgatója.
Az MNB végső célja változatlan, az árstabilitás és pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. A jegybank július eleji döntéséről a Portfolio által közölt "Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél" című elemzés remek lehetőséget kínál arra, hogy ezt az állítást megerősítsük. A szerzők írásukban kifejtett véleményével szemben az MNB szerint az irányadó eszköz hozzáférésének korlátozása az önfinanszírozást és a hitelezési aktivitást a hozamkörnyezet finomhangolásán keresztül tudja támogatni, miközben a transzmisszió hatékonyságát is erősíti. Ezzel pedig végső soron hozzájárul a végső jegybanki cél, a 3 százalék körüli infláció eléréséhez. Az EKB nagyon hasonló gyakorlata és az MNB előre bejelentett, transzparens döntési időpontjai alapján tehát egyértelműen nem "fű alatti" kamatlépési lehetőségként, hanem a jegybanki finomhangolás új, innovatív eszközeként érdemes e változtatásra tekinteni. Bár a mennyiségi korlátozás technikai részletei még kidolgozás alatt állnak, de annyi bizonyos, hogy az új rendszerben is rendelkezésre fognak állni azok az eszközök, amelyekkel az MNB hatékonyan tudja befolyásolni a monetáris kondíciókat a kívánt irányba.
A jegybank kétéves kitekintését ismertetik egy háttérbeszélgetésen ma délelőtt. Az MNB anyagának célja, hogy bemutassa, miként hatnak a bankrendszeri likviditásra, jegybankmérlegre, devizatartalékra azok a programok, melyeket az utóbbi időben bevezettek.
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Elindul a Keleti Pajzs.
Arról is beszéltek, mit tehetünk ellene.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.